Idézetek *.*
271.
Olyan mindegy, mint szeretünk,
Olyan mindegy, csókunk mifajta,
Olyan közeli a Halál
S olyan nagyszerü győzni rajta.
270.
Szájon, mellen, karban, kézben,
Csókban tapadva, átkosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.
269.
Titokzatos, megfejthetetlen világ a mi szívünk. Olyan érzékeny, olyan változó. Egy gyenge fuvalom nehéz lavinákkal zúzza össze minden atomját, s egy mosolygó napsugár új életre tudja kelteni.
268.
Holnap éjjel elérek valakit,
Holnap éjjel elfelejtem a multam,
Holnap éjjel mese lesz a világ
S én mesélek testemben megindultan.
267.
Nem tudom megbocsájtani magamnak, hogy nem tudtam az lenni, akit szeretni tudtál volna..
266.
Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy mondhasd!
265.
Mégis.. mi tesz minket emberré, és miért hazudunk folyton, mit ér az érzés, ha nem mutatom és a szót is magamba fojtom?
264.
Nem fogjuk egymást keresni, mert valahányszor a te számodat hívnám, ott lesz bennem a dac, hogy ha én nem hiányzom neked, akkor miért is keresselek.. és te sem fogsz hívni, mert már nem lesz jelentősége a nevemnek a telefonodban. Ott leszünk egymás múltjában, nézzük majd az ajtót, de nem fogjuk...
263.
- Mit szeretnél legjobban ezen a világon?
- Azt, hogy ne tűnj el belőle!
262.
Néha veszekszünk, néha kiborulok. Lehet, hogy néha elviselhetetlen vagyok és túlparázok dolgokat, de napról-napra jobban és jobban szeretlek!